Elillanó lélegzet
Lélekemelő könyv a halálról
Mi történik, amikor egy orvos, aki egész életében a halál közelében dolgozott, egyszer csak maga is gyógyíthatatlan beteg lesz? Paul Kalanithi idegsebész megrendítő őszinteséggel mesél arról, hogyan változtatta meg a halállal való szembenézés a házasságát, a hitét és mindazt, amit az élet értelméről gondolt. Az Elillanó lélekzet különleges, lélekemelő könyv arról, hogy végességünk felismerése miként teheti igazán értékessé minden egyes pillanatunkat.
Egy nap azonban váratlan diagnózist kapott, és egy pillanat alatt változott meg számára minden: négyes stádiumú tüdőrákkal diagnosztizálták. Kíméletlenül szembesülnie kell betegségével, a napi 18 órás kórházi műszakok miatt széthullófélben lévő házasságával, és rövidesen véget érő földi életével.
Paul Kalanithi még ebben a helyzetben is túltett önmagán: e könyvben megkapó érzékenységgel és őszinteséggel írta meg mindazt, amin keresztülment. Belső munkájának köszönhetően élete új tartalommal telt meg, és feleségével is újra rátaláltak a szeretetre, ami korábban összehozta őket, és amelynek köszönhetően elfogadó szeretetben élték meg a betegséggel járó nehézségeket.
Az Elillanó lélekzet című könyvet 40 nyelven adták ki, számos cikkben méltatták, olvasói pedig kézről kézre adják, ajándékként küldik egymásnak. Mivel magyarázható ez a nagy érdeklődés és hatalmas siker, amikor a könyvesboltok polcain jóval vidámabb történetek sorakoznak?
E mélységesen emberi, a nehézségeket sem elodázó írás bennünket is arra hív, hogy megváltoztassuk a halálról alkotott képünket, felismerjük, hogy a halál az a világosság, amelynek fényében ragyogóvá válik minden, ami igazán fontos, ami értelmet ad az életnek és értékessé tesz minden pillanatot.
A szerző betekintést enged számunkra a lelki folyamataiba, kétségekkel teli gyötrődésébe, lehetővé téve ezzel számunkra is, hogy mérlegre tegyük hitünket. Emlékiratai alapján világossá válik, hogy csak rajtunk áll, félelmetes zsarnoknak vagy szeretetteljes tanítónak látjuk-e a halált. Szelíden elvezeti az olvasót a halál színe elé, és arra hívja, hogy ezután már e találkozás fényében élje az életét.
Ha át tudjuk adni magunkat a nekünk rendelt életnek, észrevesszük és megbecsüljük mindazt a sok jót, örömet és áldást, amivel az élet elhalmoz minket, valamint életünket alázattal és hálával éljük, akkor bátran és nyugalommal tekintünk majd a halál szemébe is.
„Memento mori!” – tartja az ősi bölcsesség. Emlékezzünk a halálra, hogy az beragyogja életünket, és e fényben hálatelt szívvel felismerjük, mi az, ami igazán fontos, és ne mulasszunk el egyetlen percet sem, hogy ezt az örömöt megosszuk másokkal. Ezt tette Paul Kalanithi is.
